1.0Tudat-OM Önismereti Műhelyhttps://tudatom.cafeblog.huTudat-OM Önismereti Műhelyhttps://tudatom.cafeblog.hu/author/tudat-om-studiogmail-com/<p style="text-align: justify">Mi határozza meg döntéseidet? Miért döntesz így vagy úgy? Mi alapján ítélsz meg egy helyzetet, vagy egy másik embert? Honnan tudhatod, hogy helyesen döntesz-e? Mitől válik egy döntés, egy ítélet helyessé vagy helytelenné? Ha egy gyermek életveszélyben lenne, megmentenéd? A következő történet hőse pontosan ilyen döntési helyzetbe került. Döntött, valószínűleg pont úgy, ahogy Te is tetted volna. És a pillangó meglebbentette a szárnyát…</p> <p style="text-align: justify"><a href="http://tudat-om.hu"><img class="aligncenter size-large wp-image-55" src="https://tudatom.cafeblog.hu/files/2016/10/pillangohatas-600x325.jpg" alt="pillangohatas" width="600" height="325" /></a></p> <p style="text-align: justify">A busz félreállt a hatalmas kávéültetvényt keresztül szelő poros országúton. Az ajtó nyikorogva kinyílt, és egy középkorú nő ordítva, kiabálva tuszkolt le a buszról egy 8 éves forma gyereket. A gyermek remegett a félelemtől és hangosan zokogott. A nő ellökte a busztól és visszaszállt. Az ajtó nyikorogva becsukódott és a busz tovább indult, folytatva útját a poros úton. A földeken dolgozó napszámosok nézték egy darabig a jelenetet, majd tovább folytatták a munkát. Errefelé a 20. század derekán egy kidobott gyermek, egy utcán élő kölyök egyáltalán nem számított különleges történésnek. Kisvártatva egy újabb porfelhő tűnt fel a távolban. Egy teherautó volt. A gyermek tétován, kétségbeesetten totyogott az út egyik oldalán. Ahogy a teherautó nagy sebességgel elporzott mellette, olyan szelet kavart, hogy a kölyök a földre vágódott. Miután a por ismét elült, a napszámosok látták, hogy a gyerek még mindig a földön fekszik.<br />- Még mindig ott fekszik? Mi van vele? – tette fel a kérdést az egyik napszámos. Vörös kendő volt a nyakába kötve, a fején hatalmas karimájú szalmakalap.<br />- Talán beverte a fejét az eséstől. – találgatott a mellette kapáló köpcös másik.<br />- Csak meg kéne nézni! – szólt a kalapos, miközben megforgatta a kendőt a nyakán.<br />- Hagyd! Mindjárt magához tér. Ha észreveszik, hogy elhagyod a sort, a főnők elveszi egy heti béredet, tudod jól! A sajátjaidra gondolj!<br />Ebben a pillanatban egy távoli kanyarban megint megjelent egy gomolygó porfelhő. A méreteiből látszott, hogy ez is egy teherautó lehet. A gyermek még mindig ott feküdt az úton keresztbe.<br />- Te! Ez nem lassít. – mondta a szalmakalapos. A köpcös nem szólt semmit, várakozóan figyelte a porfelhő mozgását.<br />Ebben a pillanatban a gyerek megmozdult. Lassan felült, és mintha köhintett is volna. Csak ült ott összegörnyedve az úton.<br />- Mi az úristent csinál ez?! – kiáltott fel a kendős, miközben levette a fejéről a kalapot és vadul integetni kezdett vele. Hangosan kiáltott a kölyöknek, hogy takarodjon onnét!<br />A teherautó egyáltalán nem lassított. Nem látta a földön ülő kis gyermeket, talán a nagy por miatt.<br />- El fogja taposni! – ordította kétségbeesetten a kendős, miközben bizonytalanul, idegesen toporgott.<br />A teherautó alig pár száz méterre lehetett a gyerektől. Az ültetvényen megdermedt a levegő. Mindenki abbahagyta a munkát. A vörös kendős férfi ekkor elhajította a kalapját, és teljes erejéből futni kezdett a gyermek felé.<br />- Uram segíts! Nem fogja elérni. Elcsapják. – mormogta elcsukló hangon a köpcös.<br />A férfi rohant, ahogy csak bírt, miközben torkaszakadtából ordított a gyereknek. De az meg sem mozdult, csak ült a földön és nem reagált a körülötte zajló eseményekre.<br />A teherautó fékezés nélkül közeledett. Úgy tíz méterre lehetett, amikor a férfi odaért az úthoz. A teherautó csak ekkor kezdett el fékezni, meglátva a nagy testű férfit az úton maga előtt. A férfi nem állt meg, átrohanva az úton, futtában megragadta a gyermeket, majd a lendülettől mindketten az út menti árokba zuhantak. A teherautó csak jóval később tudott megállni, hatalmas port felkavarva a levegőbe. A sofőr kiugrott és hátrarohant, hogy megnézze mi történt a férfival és a gyerekkel. Amikor a porfelhő végre elült, a lélegzetüket visszafojtva bámuló emberek és a sofőr megkönnyebbülve látták, hogy a gyermek és a vörös kendős férfi sértetlenül ülnek az út menti árok szélén. A férfi életét kockáztatva az utolsó pillanatban mentette meg a fiú életét.<br />A gyermeket Pedro Alonso Lópeznek hívták. Felnőtt korában az „Andoki Rém” néven vált ismerté. A pedofil sorozatgyilkos több mint 300, 8 és 12 év közötti kislányt erőszakolt és ölt meg.</p> <p style="text-align: justify">Sosem tudhatod, hogy döntéseiddel, tetteiddel valójában mit okozol. Soha nem ismerheted meg az okozatok teljes láncolatát. Jusson ez eszedbe, amikor ítélkezel mások tettei felett! Ítélkezni könnyű, ellenben meglátni a teljes valóságot az élet legnehezebb, de egyben legnemesebb feladata.</p> <p style="text-align: justify">Földi Gábor<br /><a href="http://tudat-om.hu/">www.tudat-om.hu</a></p>richhttps://tudatom.cafeblog.hu/files/2016/10/pillangohatas-150x150.jpg150150